Az MSZ EN ISO 148-2 nemzetközi szabvány szerinti kalibrálás alapján az alábbi metrológiai paraméterek kerülnek meghatározásra:
Ezen metrológiai paraméterek meghatározásához az alábbi főbb kategóriák szerint vizsgáljuk a berendezést:
Az ütőmunkaviszgálatok két különböző metódus alapján különböztethetők meg, attól függően, hogy a próbatestet mely pontján és hogyan ütik meg.
CHARPY-RENDSZERŰ ütőmunkavizsgálat során a próbatestet, -mint kéttámaszú tartót- vizszintesen helyezik el az ütőgépen és az inga a bemetszéssel ellentétes oldalra üt.
IZOD-RENDSZERŰ ütőmunkavizsgálat során a próbatestet egyik végén befogatott rúdként, függőleges helyzetben rögzítik a gépbe, a bemetszés az ütés irányába néz és az inga a próbatest kiálló végére mér ütést.
KÉP1: Ütőművizsgálat
Az Ütővizsgálat
A rideg töréssel szembeni biztonság megítélésére a törésmechanikai vizsgálatok eredményei szolgálnak.
A törésmechanikai vizsgálatok négy fő csoportját különböztetjük meg:
Az ütővizsgálattal az első csoportba foglalt jellemzőket határozhatjuk meg. Azaz a szabványosított ütve hajlító kísérlettel az ütőmunka ( KV, KU ) határozható meg.
Az ütőmunka a szívósan viselkedő anyagok ( pl. nemesített acélok, betétedzett acélok magja… ) szívóssági sorrendjének megítélésére szolgál.
A konstans állapothatározok a következők:
környezeti hőmérséklet kb. 20 C
az igénybevételi sebesség:
A szabványos inga sebessége
A feszültség állapotot a próbatest mérete és a szabványos bemetszése határozza meg.
„U” bemetszési próba
„V” bemetszési próba
Csak azonos próbatest típussal felvett eredmények hasonlíthatók össze.